Cikkem megírásához Szendi Gábor – akinek nagyra értékelem a munkásságát, és itt is megköszönöm, hogy folyamatosan inspirál – hasonló cikkei szolgáltak alapul.

Napozás: D-vitaminszerzés vagy melanoma-kockázat?

Ha a napozás váltaná ki a melanomát, akkor hogy lehet, hogy a melanoma előfordulása csökken több napozás hatására? Miért fordul elő gyakrabban bent dolgozók, mint a szabadban dolgozók között? Ráadásul nem is mindig napnak kitett testtájakon?! 

Az UVB sugárzás késlelteti(!) a melanóma kialakulását az arra hajlamos egyéneknél. Az A-vitamint és annak származékait tartalmazó napvédő krémek meg éppen, hogy növelik a bőrrák kialakulásának kockázatát. Vagyis a bőrrák kialakulásáért és egyéb káros, például negatív hormonális hatásokért inkább felelős a napvédő készítményekbe kevert A-vitamin, annak származékai, illetve a készítményekbe kevert vegyszerek (pl. oxybenzon), amik a bőrünkön át felszívódva hatnak. Amitől viszont minden körülmények között tartanunk és ami ellen védekeznünk kell, az a leégés: semmi haszna sincs, viszont árt a bőrünknek! 

A nap ultraibolya sugarainak két fő hullámhossza szerint megkülönböztethetünk UVA és UVB sugárzást. Ezek közül az UVB a “jó”, ami előidézi bőrünkben a D-vitamin termelődését. Ez a nap folyamán nem mindig egyforma erősségű: a nap közepén a legerősebb. Az UVA pedig, a “rossz”, behatol a bőr mélyebb rétegeibe, és serkenti a káros szabadgyök-képződést. Az UVA-sugarak egész évben jelen vannak, és a nap folyamán is egyenletesen oszlanak el – ezért tudunk felhős időben is leégni. 

A D-vitamin hatásai

A D-vitamin, amellett, hogy támogatja szervezetünket az erős fogazat és csontozat kiépítésében és fenntartásában, számtalan jótékony hatással bír. Például a veseműködést is támogatja, segít a szív és érrendszer egészségének fenntartásában és a vérnyomás optimalizálásában, erősíti az immunrendszert, fokozza az izomerőt… és még sorolhatnánk. 

Érdekes és fontos hatása még például, hogy a rák ellen is véd: becslések szerint, ha világszerte megfelelő mennyiségben jutnának az emberek D-vitaminhoz, az 30%-kal csökkenthetné a rákhalálozásokat évente. És ez nemcsak a bőrrákra vonatkozik. A biztonságos napozás jótékony hatását legalább tizenhatféle ráktípusnál kimutatták. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a leégés nélküli napozás hatására a szervezet D-vitaminszintje megfelelő volt. A D-vitamint egész évben érdemes pótolni, ha a napozás nem lehetséges, akkor táplálékkiegészítők szedésével – természetgyógyászok szerint napi 5000-10000 NE D-vitamin bevitelére lenne szükségünk a szervezetünk számára normális szint fenntartásához.

Egészséges alternatívák

Ha muszáj napra mennünk, a titánium-dioxid és cink-oxid aktív hatóanyag-tartalmú termékek – szigorúan A-vitamin, retinol és retinyl palmitát nélkül – természetes módon segíthetik a védekezést az UVA és UVB sugarak ellen. A kókusz-, a jojoba- és a napraforgó olaj, valamint a sheavaj, az eukaliptuszolaj, és a D- illetve E-vitaminok pedig biztonságosan táplálják bőrünket.

Egy belső megoldás, az Astaxanthin

A naphoz való hozzászokásban “belülről” is segíthetünk. Az astaxanthin egy erősen pigmentált anyag, amit tengeri algák termelnek napsugárzás hatására. Bevitelével tehát “megspórolhatjuk” szervezetünknek a pigmenttermelést az előkészítő szakaszban, viszont fontos tudni, hogy hetekre van szükség ahhoz, hogy a szervezetben az astaxanthin-szint elérje az ehhez szükséges mennyiséget. Vagyis április-májustól érdemes – legalább napi 4 mg mennyiségben – szedni, hogy a strandszezon kezdetére kialakuljon bennünk a megfelelő védelem, és bátran mehessünk napra. Országúti kerékpárosként én is ezt teszem minden tavasszal, hogy a nyári időszakban a hosszú túrákon már legalább a leégéstől ne kelljen tartanom. 🙂

Szintén segíthet, ha a feldolgozott táplálékok helyett minél több friss, nyers, feldolgozatlan ételt fogyasztunk. Ha ugyanis a táplálkozásunk gazdag természetes antioxidánsokban, azzal fenntarthatjuk az egyensúlyt a bőrünkben az omega-3 és az omega-6 zsírsavak között, amivel a leégés elleni elsődleges védvonalunkat támogatjuk. Túl sok feldolgozott élelmiszer fogyasztása károsodott, oxidált zsírokat eredményez a szervezetünkben, ami a sejtszintű védelem hiányához vezethet.

Napozás és folát

Fontos információ még a napozással kapcsolatban, hogy kutatások szerint 60 perc napozás (és ugyanígy UV-lámpa használata is!) a folsav 30-50%-át lebontja a szervezetben. (A folsav a B9 vitamin másik elnevezése, bár nem fedi tökéletesen a valóságot, mert a B9 vitamin valójában a folát lenne. Mindjárt kiderül, hogy ez a különbség miért ilyen fontos.) Ez a hatás olyan erős, hogy a terhesség első heteiben végzett intenzív napozás vagy szoláriumozás hatására a magzat olyan rendellenességekkel születhet, mint a nyitott gerinc, vagy akár agyhiány. Ha mégis szeretünk, szeretnénk napozni – ami indokolt is annak számtalan jótékony hatása miatt – akkor ezt a hatást úgy lehet kivédeni, hogy pótoljuk a folsavat. Ám a folsav genetikailag minden második emberben rosszul hasznosul. A megoldás nem a folsav, hanem a folát (azaz az “igazi” B9-vitamin), és megfelelő mennyiségű B12-vitamin szedése (ami szintén fontos szerepet játszik egyes biokémiai körfolyamatokban, például a sejtosztódásban. Mivel azonban sokkal kevesebb kell belőle, mint a folsavból, a hiányát gyakran elkendőzi a folsav-hiány, és annak pótlása). A legcélszerűbb tehát olyan B-vitamin komplexet szedni, ami folát formában tartalmazza a B9-vitamint, és B12-vitamint is tartalmaz, megfelelő mennyiségben.

Összegzés

A napozás alapvetően egészséges, mert a lehető leghatékonyabb módon segít az életfontosságú D-vitaminhoz jutni, mégpedig azáltal, hogy segíti bőrünkben annak termelődését. Egy a fontos, hogy a leégést kerülni kell! Ám ha tavasztól kezdve fokozatosan, naponta szoktatjuk bőrünket a napfényhez, és az első bőrpír megjelenésével azonnal abbahagyjuk a napozást aznapra, azzal – minden más megoldásnál hatékonyabban – minimálisra csökkentjük a melanoma és a leégés okozta bőrártalmak kialakulásának kockázatát. 

Napvédő krémet csak akkor célszerű használnunk, ha nem tudjuk kontrollálni a minket ért napsugárzás mennyiségét, például egész nap a szabadban kell dolgoznunk. De még akkor is operálhatunk az öltözködéssel: egy pamutruha viselése 15 faktoros védelmet jelent. Ha mégis napvédő krémet használunk, az legyen ásványi, legyen mentes az A-vitamintól és mindenfajta vegyszertől, és csak akkor és csak annyit használjunk belőle, ha és amennyit feltétlenül szükséges!

Belülről is segíthetünk a szervezetünknek, hogy “ki tudja maxolni” a napsugárzás jótékony hatásait, például astaxanthin szedésével és természetes antioxidánsokat tartalmazó, friss, nem feldolgozott ételek (pl. bogyók, színes zöldségek, zöld levelek) fogyasztásával. Végül pedig gondoskodjunk a folát és a B12-vitamin pótlásáról, mert ezek a napsugárzás hatására gyorsan lebomlanak, és hiányuk súlyos károsodásokhoz vezethet.

Mindezek alapján én ajánlom a napozást, betartva azt, hogy astaxanthin fogyasztásával és a fokozatosság betartásával, valamint a leégés elkerülésével szoktassuk hozzá a napfényhez a szervezetünket. A természetes antioxidánsokban, karotinoidokban gazdag táplálkozás mellett B-vitamin komplexet vagy folátot tartalmazó multivitamint mindenképp fogyasszunk, és a D-vitamint egész évben pótoljuk! Ha tehetjük, az első bőrpír megjelenésekor fedjük el a bőrünket ruházattal, ellenzős sapkával, vagy vonuljunk fedél alá. Ha pedig mégis elkerülhetetlen a napvédő szerek használata, akkor azt mértékkel, ésszerűen, a lehető legrövidebb ideig és a lehető legkevesebb alkalommal tegyük! De kipróbálhatunk olyan egészséges alternatívákat is, mint például a kókuszolaj és a sheavaj.

Egészítsd ki gyorsan, még nyaralás előtt a napozáshoz (vagy bármi máshoz) szükséges termékpalettádat, rendelj a Fittplazából!